Dulux Festék Színek
A fekete humor nagymesterei ezúttal nem viccelnek: kőkemény western-fogócskájuk szórakoztató thrillerbe bújtatott értekezés az erőszak természetéről és a mozinézők vérszomjáról. Az idei Oscar-fődíjas Nem vénnek való vidék reménysugár ugyan a filmvilágnak, de lehangoló korrajz az emberiségnek. Mivel a többnyire csak lelkes rétegközönségre számot tartó"az új Coen-testvérek film" helyett "2008 Oscar-díjas filmjéről" beszélünk, nem árt egy pillanatra áttekinteni, hogy hogyan koronázta az év legjobb filmjévé a Nem vénnek való vidék -et az a testület, ami korábban arról volt híres, hogy a röviden összefoglalható "a rasszizmus rossz" vagy "a háború rossz" üzenetekre, esetleg a megkésett életműdíjszerű ovációkra utazott. A kritikusi és szakmai kamarai díjak letarolása és a fesztiválsikerek után az utolsó pillanatig nem lehetett százszázalékos bizonyossággal lefogadni, hogy a konzervatívnak tartott Amerikai Filmakadémia is behódol Coenék csúcsteljesítményének. Míg a cannes-i filmfesztiválon már nyertek Arany Pálmát ( Hollywoodi lidércnyomás) és három ízben rendezői díjat ( Hollywoodi lidércnyomás, Fargo, Az ember, aki ott se volt), hazájukban inkább csak kuriózumként tekintettek a testvérekre, általában inkább forgatókönyvírói teljesítményüket méltatva.
Leginkább az, hogy ebben a mocskos és kegyetlen világban nem szabad felvenni a harcot a szupergonosszal, hanem félre kell állni, valami félreeső tanyán lovagolni. A mindent megváltoztatni képes férfi mítosza ért véget Tommy Lee Jones lemondó filmvégi monológjával, aki a filmtörténet első igazságosztója, aki bölcsen a meghátrálását választja. Történetünk hajtóereje a hajsza, hogy Moss elmenekülhessen Anton Chigur elől, ami persze képtelenségnek tűnik. Ennek ellenére a vietnámi veterán mindent megpróbál, hogy megszívassa az érzéketlen gyilkost, mert a filmtörténetből tudjuk, hogy a hősök mindig hősök maradnak. Mégha Coenék mindig is szartak a hősökre, a filmtörténetre és a műfaji+nézői elvárásokra. Javier Bardem A filmnek nincs igazi főszereplője, Coenék nem választanak ki egyetlen szereplőt sem, akinek szemszögéből elmesélnék a sztorit. Helyette fogják Josh Brolint, Woody Harrelsont, Tommy Lee Jonest és Javier Bardemet: mindegyikük az életből kiábrándult barázdált arcú macsó (jó vagy rossz karakterek, mindegy), akik fegyverrel a kezükben élték le életüket a bűnben.
Mintha befelé esett volna az eső, úgy sírtam Mélyre kell menni, annak van értelme, vallja az ország legrecsegőbb hangú és legfoglalkoztatottabb színésze, Till Attila múzsája, az Aranyélet érző szívű maffiózója, a Tiszta szívvel focifrizurás gengsztere. Thuróczy Szabolcs mesélt az Origónak a fiáról, akit tízéves korában látott először, a bölénytípusú filmszínészekről, és arról, hogyan sprintelt öltönyben Cannes-ban. Játszva lehet a farsangi buli sztárja A farsangi bulikon kedvenc filmes karaktereink bőrébe is belebújhatunk. Összegyűjtöttünk tizennégy mozihőst, akiknek ha beöltözünk, garantáltan mi leszünk a mulatság középpontja. Egy éjszakára átalakulhatunk a mindig elegáns Audrey Hepburnné vagy a bajkeverő Jack Nicholsonná, de egy cicával és egy gitártokkal azt is elintézhetjük, hogy fürtökben lógjanak rajtunk a nők. Nem baj, ha az ember kicsit elszáll Javier Bardem minden idők egyik legszórakoztatóbb és legizgalmasabb Bond-gonoszát alakítja a Skyfallban. A színész a film londoni premierje előtt elárulta nekünk, hogy melyik az az egy szó, amellyel leírható a figurája, hogy miben különbözik a Nem vénnek való vidék és a Skyfall rosszfiúja, és hogy már tizenkét éves korában eldőlt, hogy egyszer Bond-gonosz lesz.
Az 1880-as évek Amerikájában ez lehetetlen küldetésnek tűnik, amíg Mattie meg nem nyer az ügynek egy iszákos és félszemű, de karakán békebírót és egy pojáca texasi rangert. A trió útra kel, állandó konfliktusaik és a zord oklahomai vidék rejtette veszélyek ellenére egyre közelebb jut Mattie apjának gyilkosáig – remek alapanyag egy vadnyugati road movie-hoz. A könyvben Mattie a főhős, de az 1969-es feldolgozásban Cogburn békebíró karakterét tolta előre a forgatókönyv, nyilván Wayne miatt. Ezenkívül a film elhagyta a regény narrátorát és a végkifejletet is alaposan megváltoztatta (például meghalt benne olyan szereplő is, aki a könyvben nem). Joel és Ethan Coen adaptációja ezzel szemben csak ritkán tér el az eredeti szövegtől, sőt a rendezőpáros olyan alázatot tanúsított, amilyet még nem láthattunk tőle. Már az is szokatlan, hogy a testvérek adaptált forgatókönyvből dolgoztak, de ezúttal lemondtak a rájuk jellemző kifordított látásmódról és fanyarságról – legtöbb stílusjegyüket bekötötték annak az arkansasi kisvárosnak az istállójába, ahol a történet kezdődik.
A vászon tegnap még nekünk való volt, de ma már nem. Csak bámulunk, mint a megvénült seriff, és kezdjük értékén értékelni az életet. A középkorban az ismeretlen területeket azzal jelölték a térképen: "hic sunt leones", itt oroszlánok vannak. Ne merészkedjen oda az utazó. Tessék vigyázni, kedves olvasó, ne menjen ezentúl Amerika bizonyos tájaira, se a moziban, se a sivatagban. Ki van írva: hic sunt leones. Nem vénnek való vidék (No Country for Old Man) amerikai thriller, 2007 (122 perc) rendező: Ethan Coen és Joel Coen forgatókönyvíró: Ethan Coen, Joel Coen (a könyvet írta Cormac McCarthy) zeneszerző: Carter Burwell operatőr: Roger Deakins producer: Ethan Coen, Joel Coen, Scott Rudin vágó: Ethan Coen, Joel Coen szereplők: Tommy Lee Jones (Ed Tom Bell) Javier Bardem (Anton Chigurh) Josh Brolin (Llewelyn Moss) Woody Harrelson (Carson Wells) Kelly Macdonald (Carla Jean Moss) Garret Dillahunt (Wendell) Rodger Boyce (El Paso seriffje) IMDb: 8, 6, a legjobb 250 között a 41.
Sz�kszav�, de ann�l esem�nyd�sabb jelenetekben ismerj�k meg a t�rt�net h�rom sz�l�nak f�szerepl�it: Bellt, az id�s�d� seriffet (a karaktert a texasi sz�let�s� Tommy Lee Jones olyan otthonoss�ggal alak�tja, mint tette azt a Sz�letett gyilkosok t�l kezdve a Melquiades Estrada h�rom temet�s� ig oly sokszor), Moss-t ( Josh Brolin), a vietnami veter�nt, aki hull�kat �s egy t�sk�nyi p�nzt tal�l a pr�rin, illetve Chigurh-t ( Javier Bardem), aki �rzelem n�lk�l �l, �s t�bbnyire kez�ben egy g�zpalackos marhatagl�z� k�sz�l�kkel j�rk�l. Ennek az ut�bbi szerepl�nek nemcsak a film fesz�lts�g�nek fenntart�s�ban van komoly r�sze, de Bardem alak�t�s�ban a filmt�rt�net legf�lelmetesebb figur�i k�z� is biztos felv�telt nyert. H�tborzongat�an egyedi megjelen�se egy 1979-b�l sz�rmaz� f�nyk�p alapj�n sz�letett, amely egy texasi b�rban vagy bord�lyban �l� f�rfir�l k�sz�lt: hossz�, lenyalt haj, jellegzetesen korabeli divat� ruh�k – amennyire szokatlan, annyira f�lelmetes jelmez egy gyilkol�g�phez. A n�z� azonosul�s�t legjobban kiv�lt� szitu�ci� az �ld�z�s, �s ebben a filmben pontosan erre kapunk megh�v�st.
És ennek fényében érthetetlen, hogy miért csak a legjobb mellékszereplő kategóriájában jelölték Oscarra. Mert a csodásan sikerült műfajgyakorlatot természetesen az akadémia is értékelte. A félszemű készítői február 27-én tíz kategóriában kaphatnak aranyozott szobrocskát: Coenék akár hármat is (legjobb film, rendezés és adaptált forgatókönyv), Jeff Bridges duplázhat (tavaly kapta első Oscarját az Őrült szív főszerepéért), a nagy kérdés azonban az, hogy Steinfeld kiskorú létére megkapja-e a díjat (ilyen utoljára 1994-ben volt, akkor Anna Paquint díjazták A zongoraleckéért), illetve hogy a nyolcadszor jelölt Roger Deakinshez hozzávágnak-e végre egy Oscart. A nézők is hálásak voltak a rendezőpáros visszafogottságáért, ami a PG-13-as besorolásban is megmutatkozott (a Coen-filmek közül utoljára a 2003-as Kegyetlen bánásmód kapott ilyen enyhe korhatár-kategóriát). A félszemű amerikai bevételei már 160 millió dollár fölött járnak, amivel egyértelműen a Coen-korpusz legsikeresebb filmje, és a westernek között is csak kevesen előzik meg.
Nevel�s Zolt�n A seriff, a tolvaj, a gyilkos és a veszend� világ. Vadnyugati tájkép: a Coen fivérek feketében. Dermedt csend volt a zs�fol�sig telt, hod�lynyi moziteremben, ahol el�sz�r l�ttam a filmet. T�bb sz�z ember l�legzetvisszafojtva f�lelte a filmbeli folyos�r�l besz�r�d� neszeket, �s figyelte, mikor szak�tja meg �rny�k az ajt� alatti f�nycs�kot a v�szon jobb als� sark�ban. Ekkor m�r valahol a film k�zepe t�j�n j�rtunk, de laz�t�s m�g nem volt, a r�m�lomszer� els� jelenetekt�l kezdve olyan fesz�lts�get �lhettek �t a n�z�k szinte megszak�t�s n�lk�l, ami az ilyesmire szakosodott rendez�k m�veiben m�r egy-egy percre is nagy eredm�ny. Coen �kt�l humorra, m�faji dekonstrukci�ra sz�m�tottam, de ilyen mesteri fesz�lts�g-, s�t f�lelemkelt�sre nem. Mivel reg�nyadapt�ci�r�l van sz�, a t�rt�net er�ss�ge nem a forgat�k�nyv�r�i �s rendez�i krediten harmad�zben osztoz� Coen fiv�rek �rdeme. A neves kort�rs amerikai �r�, Cormac McCarthy – akinek eddig egyed�l a Vad lovak c�m� reg�ny�t filmes�tett�k meg, jelenleg viszont k�t tov�bbi m�v�nek adapt�ci�ja k�sz�l – a Nem v�nnek val� vid�k cselekm�ny�t olyan feszesre �s izgalmasra vette, hogy a fiv�reknek – legal�bbis a film els� fel�ben – nagyr�szt csak az ilyenkor szok�sos t�m�r�t�, r�vid�t� szerkeszt�st kellett v�grehajtaniuk, �s gyakran sz�r�l sz�ra emeltek �t p�rbesz�deket a filmbe.
Kapcsolódó